Nem kívánt fordulat
A két férfi összecsap.
- Ha bajban vagy azt javaslom tarts velem. – ér oda Aliz.
- Rendben! – Kamilla megfogja Aliz kezét és a lány vezetésével futásnak erednek.
- Amúgy hová megyünk?
- Oda ahol nem vadászik ránk Tyko és a nyomoronc bandája.
- vadásznak rátok?
- Nem .. igazából régi haverok vagyunk… csak poénból próbálnak minket kinyírni.
- Bocsánat, nem úgy értettem.
- Semmi baj, amúgy nem haragszom rád csak a bunkó bátyám felhúzott.
- Az a fiú… Alex… a bátyád?
- Igen. Amúgy te ki vagy? A Miss Kamilla arra enged következtetni, hogy nem vagy holmi withik gyermeke.
- Nos ezt talán később beszéljük meg!
- Van benne valami… - Aliz berántja Kamillát az egyik sikátorba, még épp időben mert a haldok már majdnem utolérték őket.
- Csodás! Alex ilyenkor mi a fenét művel? – idegeskedik a lány.
- Erre! – Aliz eltol egy két zsákot és azok mögül így az egyik kerítés hátsó kapujához jutnak.
- Gyerünk! – kinyitja a kaput és a két lány befut az udvarra, be a házba.
- Hol vagyunk?
- Otthon!
- Hm?
- Mi itt élünk.
- A Földön éltek?
- Igen.
- De Alex egy hald?
- Oh… nos ez elég hosszú.
Az ajtó hirtelen kivágódik és Alex és berohan a házba, majd bezárja maga után.
- Pancser… 501 az én javamra.
- Nagyképű vagy! – jegyzi meg a húga.
- Tudom de jól áll!
- Köszönöm szépen Alex, hogy megmentettél! – áll elé lesütött szemekkel a látogató.
- Öhm… nincs mit… ki vagy te?
- Menjünk fel a szobámba és ott beszéljük meg. – javasolja Aliz.
- Oké. Én viszem a kaját. – Alex elindul a konyhába.
- Erre Kamilla.
Mikor mind a hárman fent voltak a szobában, a két lány az ágyon Alex pedig a földön foglalt helyet.
- Javaslom, kezdjük mi. – szólalt meg Aliz.
- Nekem nyolc. – harapott egy nagyot a szendvicsébe a fiú.
- Nos ez a barom itt Alex Angel én pedig Aliz Angel vagyok, khirál ikerpár vagyunk.
- Khirálok? De hogyan? Hiszen ő egy hald?
- Nem igazán, az apánk egy hald volt az anyánk pedig egy withi, és Alexnek vannak szárnyai és egy bárdja, hála az apai vérnek…
- Aliznak pedig gyógyító védő ereje van de nincsenek szárnyai.
- Vannak szárnyaid? – néz Alexra a lány.
- Ja.
- Megnézhetem a hátad?
- Mi?
- Mutasd meg neki Alex.
- Jó…jó… vetkőzöm már.
Mikor a fiú levette a pólóját, kamilla odalépett hozzá, és finom kis kezeivel megsimogatta azt.
- Hékás! Csak semmi erotikus taperálás!
- Bocsánat! De neked nem dudorodik ki a shiko jele, olyan mintha csak egy tetoválás lenne.
- Tudom! Jó mi?
- Mégis milyen színű a szárnyad?
- Nekem? Ezüst.
- Ezüst? De olyan nem is létezik.
- Most már igen.
- Ami azt illeti létezik. – Áll fel Aliz.
- Igen?
- Nos konkrét bizonyítékaink nincsenek, de találtunk olyan feljegyzéseket, hogy Shiko védelmezőjének szárnya ezüst volt, Shikoé pedig arany… vagy valami ilyesmi, igazából csak néhány foszlány volt. Nem vagyunk benne biztosak.
- Akkor miért nem mentek el Shiko templomába?
- Mert nem akarunk. – vágja rá a fiú.
- Hogyan?
- Nekünk tökéletes itt a Földön, csak annyi problémánk van, hogy azok a rohadt haldok folton zaklatnak minket.
- Értem, viszont arra gondoltatok, hogy ha te valóban Shiko védelmezője vagy, akkor előbb vagy utóbb Shiko is feltűnik majd, és akkor vissza kell térned Etarixba.
- Akkor visszautasítom, nem hagyhatom magára Alizt.
- Jó hogy így összetartotok, nekem sajnos nincs testvérem.
- Tényleg, te még nem is meséltél magadról.
- Az én nevem Kamilla Bibor.
- Egy vörös szárnyú? – ül le Aliz.
- Ha jól sejtem te vagy a leendő királynő…
- Így is mondhatjuk, de az még odébb van.
- Szép, és mit keresel a Földön? – lép elé Alex.
- Megszöktem.
- Erre mi is rájöttünk! A kérdés az, hogy miért?
- Nem tudom, csak egyszerűen utáltam ott élni, az a sok szabály meg etikett… itt a Földön olyan más az élet.
- Ha jól sejtem Shiko templomába tartottál, hogy megválj a szárnyaidtól.
- Ühüm… - hajtja le a fejét a lány.
- Csak idő közben észrevették, hogy hiányzol és a haldok utánad jöttek…
- Igen, így történt.
- Csodás, most még ezt is az én nyakamba varrják! – megy ki Alex a szobából.
- Bocs kicsit indulatos… - szabadkozik Aliz.
- Nekem tetszik.
- Van egy ízlésed. Hogyan tovább?
- Nem tudom, az viszont biztos, hogy nem akarok visszamenni.
- Egy időre tudunk menedéket biztosítani.
- Tényleg?
- Igen. De mindjárt felébrednek a nevelőszüleink, szóval… adok némi ruhát, öltözz át.
- Köszönöm!
- Ha már úgy tetszik Alex… akkor segítek neked… hihi. – megy ki Aliz.
- Ezt vajon, hogy értette?
Reggel mikor Roden és Nita felébredek a 3 fiatal odaállt eléjük.
- Én beszélek csak! – jelentette ki Aliz.
- Anya, apa! Szeretnénk nektek bemutatni valakit!
- Oh, nocsak milyen bájos ifjú hölgy! – csókol neki kezet Roden.
- A neve Kamilla és ő Alex jegyese! – mosolyodik el a lány.
- Igen? – lepődnek meg a szülők.
- IGEN?! – lepődik meg Alex.
- Már épp ideje volt kisfiam, és ráadásul ilyen csodaszép lány!
- Anya… el ne kezdj sírni!
- De olyan szépek vagytok együtt és olyan boldog vagyok! Ugye Kamilla ideköltözöl?
- Igen, igen a jegyeseknek feltétlenül együtt kell lakniuk! – szólal meg Roden.
- Alex szobájának kulcsa is van, senki sem zavarna titeket amikor kettesben akartok lenni.
- Anya! Apa!
- Köszönjük szépen! Én is boldog vagyok, hogy Alexel lehetek!
- Ka…milla?!
- Akkor ezt megbeszéltük! Kamilla még ma ide költözik!
- Csodás! Mikor tartjátok az eljegyzési partyt? – érdeklődik Nita.
- Eljegyzési… party?! – fehéredik el Alex.
- Ma este! Még ma este! – kiáltja el magát Aliz.
- Uram atyám! Akkor el kell kezdenem készülődni! Mennyei vacsora lesz a mai gyerekek! Kamilla a te szüleid is jönnek? – vette elő a kötényét Nita.
- Oh.. nos .. ők sajnos nem élnek…
- Sajnálom.
- Akkor mi felmegyünk. – jegyzi meg Alex.
- Kamilla, kérlek menj be a szobámba. Mindjárt megyek én is.
- Rendben.
Aliz és Alex bemennek a lány szobájába, de amint az ajtó becsukódik Aliz hangos röhögésben tör ki.
- Ezt te sem gondolhattad komolyan Aliz?!
- Miért az a lány szeret téged! És így itt elrejtőzhet. Amúgy meg láttad milyen boldog mindenki a hírtől.
- És én? Nem is ismerem! Az én véleményem talán nem számít?
- Dehogynem! Menj és véleményezd az eljegyzési gyűrt estére.
- Neked orvosra van szükséged de komolyan!
- Ugyan már, mit csinálod a cirkuszt? Ez csak egy színjáték, amúgy sem lesz igazi az egész… na tedd boldoggá a lányt és vegyél neki egy gyűrűt.
- Idióta liba! Egyszer megfojtalak álmodban! Erre megesküszöm!
- Jó, jó…
- Kamilla! – nyit be a szobájába.
- Igen?
- Gyere megyünk gyűrűt venni.
- Rendben. – mosolyogva fut oda hozzá.
- Tessék ezt vedd fel. – a kezébe nyom egy baseballsapkát.
- Ez mire kell?
- Gyűrd alá a hajad, így talán nem vesznek észre.
- Na menjünk. – kilépnek a házból.
- Alex…
- Igen?
- Megfoghatom a kezed?
- Ah… - elpirul – aha.
- Köszönöm!
Sétáltak pár utcát mire elérték az ékszerészt.
- Szia Kate! – nyitott be Alex.
- Mi a helyzet Alex?
Az eladó Kate régen osztálytársa volt Alexnek.
- Jegyűrűt szeretnék, ennek az angyalnak az ujjára.
- Ki házasodik?
- Én.
- Hogy mi?! Alex Angel megnősül? Nem hiszem el! Hiszen te utálod az efféle emberi kapcsolatokat!
- Ez van. De kicsit sietek szóval…
- Jah, persze mutatom… ezek vannak.
- Ezt szeretném! – mutat rá egyre kamilla.
- Próbáld csak fel! Hogy hívnak?
- Kamilla.
- Tessék Kamilla. Te tényleg angyal lehetsz, mert Alex sohasem volt szerelmes, és neked sikerült őt megfognod!
- Ugyan…
- Jó az ujjadra? – kérdezi a fiú.
- Tökéletes!
- Mennyi lesz?
- Nos mivel ezt te veszed ezért kapsz 30% kedvezményt. Szóval 10 Font.
- Remek, tessék. Kösz mindent Kate! Szia!
- Viszlát!
- Sziasztok! Nem hiszem el… vannak még csodák.
- Na húzzunk bele, nem akarok balhét így kora délelőtt.
- Igenis!
Alig egy órával később Etarixba visszatérnek a hankok, és bebocsátást kérnek a Bíborokhoz.
- Igen?
- |