Égi akadály
Az esti partira készülődik Kamilla, Aliz kölcsönadja neki az egyik ruháját. Eközben Alex a haját tépi a fal másik oldalán.
- Nem hiszem el, pont az ellenség közül kell elvennem valakit feleségül? Kit izgat, hogy csak színjáték? Az eljegyzés, eljegyzés!
- Mi kész vagyunk! – nyit be hozzá Aliz – Menj le!
- Megyek, megyek…
A fiú halálra ítélt fejszerkezettel lesétál a nappaliba. A két szülő már izgatottan várja a megható jelenetet.
- Vajon ha kiugrok az ablakon és elfutok, akkor megúszom? – kérdezte magában. Ekkor Kamilla és Aliz jöttek le az emeletről.
- Már késő… - mondta lemondóan.
Kamilla elpirulva Alex elé állt.
- Ne örülj, ez csak színjáték! – közölte a lánnyal ércesen.
- Na halljuk a lánykérést! – szólalt meg Roden.
Alex mint egy reumás vénember letérdelt a lány elé.
- Hozzám jössz feleségül? – tette fel a nagy kérdést, nem nagy lelkesedéssel.
- Igen! – vágta rá lelkesen a lány. Alex felhúzta a gyűrűt.
- Csókot! – kiabálta be Aliz.
- Még azt is?! – hajtotta le a fejét Alex, de tudta, hogy ez is a jelenet része. Már éppen rá akarta szánni magát, amikor szárnycsapásokra lett figyelmes.
- Fedezékbe! – Kamillát Aliznak lökte és a két lány elterült a földön. Alex kirohant a házból. Az égre tekintve Tykot látta, de nem egyedül. Legalább 10 hald volt vele.
- Most meghalsz te korcs! – kiáltotta Tyko, és fegyverét elővéve nekiront a fiúnak.
- Remek, itt a háznál nem harcolhatunk! Még a végén a nevelőszüleinknek esik bajuk! – ugrik félre a támadás elől a fiú.
- Minek köszönhetem ezt a be nem jelentett bulit?
- Tudod, kit akarunk!
- Kamillát? Felőlem vihetitek… - nevetett fel.
- Te félvér, hogy merészelted elrabolni az örököst?!
- Elrabolni…én?! Te megvesztél ember?!
- Igen te! Még pedig azért, hogy asszonyoddá tedd! Ezt a hankok mondták!
- Azok a rohadt spionok! – szorította össze ajkait Alex.
- Mondj amit akarsz, engem nem érdekel! Ha meg akarsz halni, ahhoz nem kell ilyen mézes-mázas meséket szőnöd, csak egy szavadba kerül! – tárta ki szárnyait. Kezében megjelenik a bárd, de nem ront neki a kisebb seregnek, hanem elrepül messze a város mellé.
- Elmenekül! – kiáltanak fel a harcosok.
- Utána!
- Alex te gyáva féreg, a sorsod nem kerülheted l, ne menekülj! – kiáltja az ifjú vezér.
- Menekül a halál… csak nem akarom, hogy az embereknek baja essen! Ezek az agresszív állatok a fél várost letarolnák… még hogy angyalok… jó vicc, inkább ördögök!
- Alex, hova ment? – eszmél fel Nitta.
- Öhm… visszahozom! – rohan a fiú után Aliz.
- Én is megyek! – áll fel kamilla.
Mire a két lány kiért a házból, már csak a haldok szárnyait látták távolodni az égen.
- Te jó ég! Vagy tízen vannak! Ennyivel még Alex sem bír el egyedül!
- Aliz kisasszony! Menjünk utánuk!
- Sosem érjük utol őket!
- Akkor repüljünk!
- Nagyon veszélyes… be van borulva, hamarosan szakadni fog az eső!
- De Alex veszélyben van! Nekem mennem kell, az én hibám, hogy Tykoék itt vannak… meg kell mentenem! Velem tartasz? – nyújtja ki a kezeit a lány.
- Ühüm… - Aliz Kamilla elé áll. A bíbor szárnyak feltűnnek, és Kamilla átkarolja a lányt hátulról. Felemelkednek, majd elindulnak.
- Kamilla bírod?
- Persze, ne aggódj!
Ezalatt Alex elérte a mezőt, és ott bevárta támadóit.
- Tizenegy egy ellen, elég fair meccsnek nézünk elébe… - állapította meg a fiú.
- Szerelemben és háborúban nincsenek szabályok!
- Szerelemben? Csak nem vagy szerelmes a kiscsajba?
- Elhallgass! – indult meg felé Tyko.
- Igazad van... inkább a pengék beszéljenek helyettünk!
A két bárd összecsapott. Eleredt az eső is, a harc zaját pedig a háttérben cikázó villámok mennydörgése nyomta el. Ha ekkora vihar van, az azt jelenti, hogy Etarixban bizony haragszanak az angyalok.
- A rohadt életbe! Tudtam, hogy nem kellett volna befogadnunk holmi kóbor bíbort! – gondolta, miközben kitért néhány csapás elől.
- Ne csak védekezz! Harcolj is! – ordított rá ez hald.
- Vak vagy? Szerinted mégis mit csinálok?! – ment neki Alex.
Eltörte a fegyverét, ettől az angyal hátrált. Egy másikat állba rúgott, a harmadikat megfejelte, ezek kábultan hullottak a földre. Mit sem ért, volt még nyolc, és körbe vették. Csak egy irányba menekülhetett a körből, felfelé. Mikor már úgy érezte elég magasan a többiek felett van, meglendítette bárdját, és egy villám vakító fényét küldte az alatta lévőkre. A pillanatnyi bénultságot kihasználva a fiú rájuk rontott és 4 haldot leütött, de Tyko már ismerte ezt a támadást, és hamar megállította Alexet.
A két penge egymásnak feszült.
- A házasságod Miss Kamillával egy égi akadályba ütközik! Tegyél le róla, és add vissza a lányt! Akkor talán megkímélem a nyomoronc életed!
- Hidd el visszaadnám, csak az a baj, hogy ő nem akar visszamenni!
- Hazudsz! – lökte el magától Tyko Alexet.
Amire a fiú igazán nem számított, hogy másik két hald hátulról lefogja.
- A francba!
- Add fel kölyök! – mondta az egyik.
- Létszám fölényben vagyunk!
- Veletek ellentétben én tudok számolni, úgyhogy rájöttem! – mondta gúnyosan a fiú.
Ezért Tyko a bárdja markolatával arcon vágta. Alex ajkai felhasadtak és kicsordult vörös vére.
- Most meghalsz! – emelte meg fegyverét a férfi, hogy végső csapás mérjen ellenfelére.
- Elég! – ért oda ekkor Kamilla és Aliz. Az angyal, először lerakta a földre társát, majd a magasba emelkedett a harcolókhoz.
- Miss Kamilla!
- Engedjétek el!
- Na de ez a korcs elrabolta Önt!
- Ne merj így beszélni róla! – pofozta fel a haldot.
- Ah! Szép volt Kamilla! – drukkolt a földről Aliz.
- Alex vőlegényem! – jelentette ki a lány.
- Mi?! – kerekedett el hirtelen az összes férfi jelenlevő szeme.
- Azért jöttem el otthonról, hogy megtarthassuk az eljegyzést! – mutatta fel a gyűrűt.
- Na, de kisasszony!
- Mivel már végeztem, most már visszamegyek veletek.
Alex felé fordult, és megcsókolta.
- Ezzel még tartoztam, hamarosan találkozunk szerelmem! – indult meg a haldokkal vissza Etarixba. Tyko még Alexszel maradt, nem bírta kiheverni a sokkot.
- Ez… komolyan gondolta… - fogta fel az eseményeket Alex.
- Te rohadt korcs! – Tyko hasba vágta a fiút, amitől az a földre zuhant.
- Alex! – rohant oda hozzá kétségbe esetten a testvére.
- Ezt még megkeserülöd, te nyomorult! – tűnt el ő is végül.
- Ah…ah… - kapkodott levegő után Alex.
- Ne aggódj, azonnal meggyógyítalak!
Aliz háromszor összecsapta a tenyereit, amitől azok aranyszínűvé váltak. Testvére felé tartotta őket, és a sebek lassan eltűntek.
- jobban vagy?
- Ne, nem vagyok jobban…
- Pedig ez be szokott válni…
- Te idióta liba! – fogta meg a testvére haját.
- Áú! Eressz!
- Van fogalmad róla, hogy a hülye eljegyzési mániáddal mekkora bajt hoztál a fejemre?!
- Szerintem tök aranyosak vagytok együtt!
- Neked elment a maradék eszed is! Egész Etarix engem fog ezért üldözni!
- Az nem az én hibám, hogy tényleg beléd szeretett…
- Nah ezért fogok olyan messze költözni tőled, amilyen messze csak lehet. – tárta ki szárnyait és felemelkedett.
- Alex, várj! Ne hagyj itt!
- Egy kis fogyókúra nem árt meg! - szállt el.
- Te barom, de egy 20 km-es séta nem a legegészségesebb szakadó esőben… ezért kiheréllek!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
